 |
Betűméret:  
Felvinczi Takács Zoltán (1880. Nagysomkút – 1964. Budapest), művészettörténész, orientalista, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum első igazgatója. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Münchenben és Berlinben végezte, 1900-ban szerzett jogi diplomát. Ezzel párhuzamosan, Hollósy Simon tanítványaként, Münchenben és Nagybányán festészetet is tanult. Itáliai tanulmányútja után 1902-ben tért vissza Budapestre, 1904-ben doktorált művészettörténetből. 1906-ban lett a Szépművészeti Múzeum munkatársa, ahol a régi metszetek gyűjteményében dolgozott, miközben a Történelmi Képcsarnok anyagát is gondozta. 1907-ben rábízták gróf Vay Péter távol-keleti gyűjteményének rendezését, leírását és kiállítását. Ettől kezdve figyelmét egyre jobban lekötötte a távol-keleti művészet tanulmányozása. Tanulmányútjai és az ekkor megjelent írásai még egyaránt szolgálták az európai és a keleti művészet mélyebb megismerését. Nagy hozzáértéssel foglalkozott a kortárs hazai művészettel is, és a hazai közönséget próbálta megismertetni az európai keletkutatás legújabb eredményeivel. 1913-ban ismerkedett meg Hopp Ferenccel (1833–1919), a vagyonos optikussal és világutazóval, valamint annak gyarapodó keleti gyűjteményével. Hopp Ferenc művészeti tanácsadója lett, így része volt abban, hogy Hopp 1919-ben megváltoztatta a végrendeletét, és gyűjteménye egyben tartása mellett döntött: villáját és kertjét a magyar államnak ajándékozta, azzal, hogy a távol-keleti művészetek múzeumának és egy keleti kutatásokat vállaló intézetnek szolgáljon otthonául. Takács Zoltán lett az így megalakuló Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum igazgató-őre (a Szépművészeti Múzeum felügyelete alatt), ettől kezdve a gyűjtemény rendezése, gyarapítása, valamint a távol-keleti művészet és kultúrák kutatása és hazai megismertetése töltötte ki az életét. Négy év intenzív munkájával múzeummá rendezte a magángyűjteményt, egyesítve azt a nagy budapesti közgyűjteményekből átvett keleti műtárgyanyaggal. 1923-ban megnyitotta az első állandó kiállítást, majd 1929-ben a Nemzeti Szalonban nagyszabású kiállítást rendezett a hazai keleti magángyűjtemények anyagából. Hopp Ferenc születésének centenáriumára Nagy-Ázsia művészete címmel 1933-ban nagy jubileumi kiállítást rendezett.
Számos nyugat-európai és közel-keleti tanulmányút után 1935-36-ban egyéves tanulmányutat tett Kínában, Japánban és Koreában, közben a múzeum számára is gyűjtött műtárgyakat. Az ekkor készült fényképek tükrözik Takács Zoltán festői látásmódját és érzékenységét, mely nemcsak a tájak és műemlékek szépsége iránt volt fogékony, de az ott élő emberek iránt sem volt közömbös.
1926-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára lett, ahol 1933-ban címzetes rendkívüli tanári rangot kapott. 1939-ben nyilvános rendes tanári kinevezést és művészettörténet tanszéket kapott a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, majd az egyetemmel együtt Kolozsvárott folytatta a tanítást (1940–41), azután újra Szegeden volt egyetemi tanár (1947–50). 1952-ben munkássága elismeréséül kapott kandidátusi fokozatot. Nyugdíjba vonulása (1948) után is lankadatlan szorgalommal kutatott és publikált, egészen 1964-ben bekövetkezett haláláig napi rendszerességgel dolgozott a Hopp Múzeumban is. Munkássága mellyel nagy nemzetközi tekintély vívott ki magának, teremtette meg a keleti muzeológiát Magyarországon.
Felvinczi Takács Zoltán fotóit a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum Adattára őrzi. Virtuális kiállításunkon ezekből a felvételekből mutatunk be válogatást.
Kardos Tatjána
|
|
|
